Meglehetősen hosszú időre eltűntem, gondolkoztam milyen érdekfeszítő írással térjek vissza, amiben pl. arról regélek, hogy milyen tippet kapjanak az aranyásók, vagy más tabu téma boncolgatásával kábíthatom a népet. Inkább egy filmajánlót prezentálnék, ami a kifinomult ízléssel megáldott sznob - rosét kortyolgató és mindent jobban tudó - picsáknak nem éri el az ingerküszöbét.
Ez a cseh vígjáték tényleg eléggé megosztó, valakinek nagy kedvence lesz és megeshet az is, aki végig sem bírja nézni. Egy igazi abszurd humort kedvelő embernek, aki számára ismeretlen színészekkel (lásd: Macskajaj) készült filmet is megszeretett, annak van esélye ismét a másfél órás szórakozásra. Visszarepít minket a 90-es évek elejére, amikor Csehszlovákia szétválik és a rendszerváltás után ízlelgetik egy kis faluban az életet az egyszerű emberek.
Rövid történet:
Íme itt a kommunizmus utáni szép új világ! Már senki sem szólhat bele az ember életébe, ha úgy akarja, akár a fejére szakadhat a tető, vagy a tyúkok rohangálhatnak a konyhaasztalon. Bohus (Bolek Polívka) élvezi ezt az életet, hiszen sose szerette a munkát, viszont szívesen heverészik az ágyban vagy mulatozik a kocsmában, esetleg a fiatal kocsmárosnét (Dagmar Veskrnová) hajkurássza.
Megszokott kis világával igen elégedett, nem is vágyik ő többre, de az élet - ki tudja miért - megajándékozza. Egy nap kocsmaasztali pihenőjét egy öltönyös, városi férfi (Miroslav Donutil) szakítja meg, aki azzal az örömhírrel érkezett, hogy hatalmas vagyont örökölt. Bohusek elindul a városba, hogy szemrevételezze újdonsült ingatlanjait.
És mit tesz az ember, ha hirtelen rázúdul egy óriási örökség? Természetesen szórja a pénzt, amire csak lehet, hisz ez már tiszta Amerika.
Amikor először néztem a filmet, ahogy elkezdődik, már csóváltam a fejem: „Nee.. mi ez a szar? A néne viszi a lepényt egy omladozó nyárikonyhába? Most komoly?!” Utána pedig szépen beindul a maga harsány módján a történet és nincs kiszállás. Bohumil Stejskal a lusta melós lóvés csávó lesz, mindent és mindenkit kilóra megvenne és meg is vesz. Amit sok néző csak gondolatban tenne, ő meg is teszi a maga surmó módján. Megbotránkoztat, folyton itat, bulizni hív és nem tudja már mire elbaszni a pénzét. Azt hiszem, tökéletesen bemutatja a történet kitalálója az iskolázatlan munkakerülő embert, aki nem képes feldolgozni, hogy mit tegyen a hatalmas vagyonával. Hogy mi lesz ennek a vége? Katarzis. ;)
Amire számíthattok:
- falusi élet
- svájci sapka
- disznó, tyúk, nyúl, kecske, ló
- strucc, ami igazából emu
- Volga taxi
- kocsma törzsvendégekkel
- sör, kurva sok habbal
- szóda első osztályú kávéházban
- felháborodott pincérek, boltosok, ügyvédek
- kupleráj világkörüli utazással
- medence, parabola, ringlispíl, emeletes busz
- BMW E30 Cabrio
- Karel Gott
- és töménytelen mennyiségű Slivovica
Tanulság:
Nem illik azt mondani, hogy kurva!
Most nem kezdek áradozni a rendező Vera Chytilová munkásságáról, mert halvány fogalmam sincs róla milyen filmeket vitt még sikerre, csak ez az egy szatirikus vígjáték, amit Bolek Polívkával alkottak.
Kezdjük az eredeti nyelvű ajánlóval:
Itt pedig a magyar szinkronos teljes film megtekinthető:
A magyar szinkron egyesek szerint borzalom, nekem azzal sincs semmi bajom, sőt még a csehek is mondták, hogy Reviczky Gábor hangszíne kiválóan illik a főhőshöz.
Ha elég pihent vagy ülj le hozzá, vegyél magad mellé egy kis harapnivalót, sört esetleg és várd az újabb és újabb ökörségeket, amit ez a 1992-es movie adhat. (93-ban mutatták be a mozikban.) Boldogan ajánlom kamaszkorom egyik kedvenc filmjét szíves megtekintésre.